- Csak akkor öntözzük a növényt, ha szüksége van vízre, nedvességre. Szükségességét elárulja a föld szárazsága, a cserép súlycsökkenése vagy a növény állapota.
- A felhasználandó víz mennyisége függ a növény párologtatásától, a cserép nagyságától és a föld víztartóképességétől. A máz nélküli cserépben lévő növényeket gyakrabban kell öntözni, mint a mázos cserepűeket, mert ez utóbbiak földje tovább marad nedves.
- Addig öntsünk vizet a földre, amíg a cserép alá tett tányérba ki nem csorog. Az összegyűlt vizet öntsük ki, mert különben megsavanyodik.
- Télen csak éppen annyit locsoljunk, hogy ne száradjon ki a talaj és ne lankadjon le a virág, tavasszal, fejlődéskor gyakrabban locsoljunk, nyáron pedig akár kétszer is.
- Nyugalmi állapotban lévő növényeinket télen ritkán öntözzük. A gyenge példányokat se locsoljuk, inkább csak permetezzük. Átültetés után is egy ideig csak permetezzük.
- Ha a föld felülete megkeményedett, apró gereblyével lazítsuk fel.
- Öntözésre legjobb az esővíz. Ha csak csapvizünk van, egy napig hagyjuk állni, és csak utána locsoljunk vele. A locsoló víz ne legyen hidegebb, mint a levegő. (1995)
