- Csak olyan ruhaneműt szabad fehéríteni, amelynek nem árt meg, és szebb lesz tőle. A fehérség még nem azonos a tisztasággal, azt csak mosással lehet elérni. A fehérítés mégis fontos, mert növeli a ruha szépségét.
- Ne használjunk klórtartalmú fehérítőt színes vagy festett anyagokhoz, gyapjúhoz, selyemhez, műselyemhez, impregnált ruha neműhöz, és olyan textilanyagokhoz, melyekben a fehérítő roncsolja a rostokat. Hibás vagy kifakult anyagot se fehérítsünk, mert foltos lesz. Mosás előtt feltétlenül nézzük meg a ruhadarab kezelési utasítását!
- A fehérítőt mindig hígítsuk fel – figyelembe véve a gyártó utasítását – használat előtt, mert töményen roncsolja a ruhát.
- Ha hipóval vagy hidrogén-peroxiddal fehérítünk, akkor azt az első mosás után tegyük. A hipó használatánál gondoskodjunk alapos öblítésről, mert a visszamaradó szer károsítja az anyagot. Jó és kényelmes fehérítőszer viszont a hidrogén-peroxid. A visszamaradó szer sem okoz gondot.
- Az erősen megsárgult fehérneműt vagy vászonanyagot célszerű hipóval fehéríteni. Hígítás nélkül azonban sohase használjuk! Selyem és gyapjú fehérítését csak nátrium-peroxiddal végezzük. Ezt is vízzel hígítsuk. A fehérítés rövid ideig tartson!
- Kitűnő fehérítő a napfény. Ha ruhát a napra tesszük száradni, ugyanolyan hatást érünk el, mint a fehérítőszerekkel. Festett nejlont, selymet és gyapjút azonban ne fehérítsünk a napon, mert megsárgulnak, törékenyek lesznek. (1989)